Serio Ramos García

A kis Sergio 1986 márciusának 30. napján látta meg a napvilágot, egy Camas nevű településen, amely Sevillában található, Spanyolországban.

Sergio több poszton is bevethető, Schuster érkezése óta a Real Madridban főleg jobb oldali védőként szerepel, csakúgy mint a Spanyol válogatottban.De bevethető középhátvédként és védekező középpályásként is.

A Real Madridban habfehér meze hátoldalán a 4-es szám található, míg a La Furia Roja-ban, a vörös mez másik oldalán, neve alatt a 15-ös szám szerepel.

Sergio Ramos 2005 óta válogatott, és szintén 2005 óta viseli a habfehér mezt.

Noha a tehetséges védő már 18 éves kora előtt, 2004 tavaszán bemutatkozott a spanyol élvonalban, és ugyanazon év nyarán Európa-bajnok lett az U19-es válogatottal, Sergio Ramos neve csak akkor került be a köztudatba, amikor a Real Madrid két évvel ezelőtt - egy tizenéves hátvédért mindenképpen elképesztő - 27 millió eurót fizetett érte.
Azóta már tudjuk, miért ért meg a királyi gárdának szinte minden pénzt a még mindig csak 21 éves védő: Sergio Ramos amellett, hogy a hátvédsorban bárhol kitűnően helytáll, remek technikával rendelkezik, gyors, kiválóan fejel, jól lát a pályán. Emellett, ami még nagyon fontos a mai labdarúgásban, személyisége is alkalmassá teszi a sztárrá válásra: nyitott, extravagáns, a lányok - és, mint alább ki fog derülni, a fiúk - kedvence: igazi főnyeremény!

Sergio Ramos García 1986. március 30-án született a Sevillától csak néhány kilométerre fekvő 25 ezres kisvárosban, Camasban. Gyermekkorában a futball mellett főként a bikaviadalok érdekelték, a szülővárosából származó legendás torreádorért, Curro Romeróért, és a szintén igen neves El Cordobesért rajongott - hogy végül mégis inkább a futballarénákat választotta, az nagyban köszönhető bátyjának, Renének, ő vitte ugyanis magával a helyi Camas CF edzésére.

Innen, miután tehetségesnek bizonyult, egyenes út vezetett a Sevilla FC utánpótlásába (14 évesen), ahol gyorsan vette az "akadályokat". Az ifjú hátvéd a 2002-2003-as idényben már bemutatkozott a tartalékcsapatban, az igazi áttörést viszont következő szezon hozta meg: miután a Sevilla B-ben kiválóan teljesített, Joaquín Caparrós felhívta a nagycsapathoz, és be is vetette a nagyok között, 2004 tavaszán összesen hét alkalommal.

Korához képest igen érett játéka nem kerülte el a spanyol szövetség figyelmét sem, Armando Ufarte, az U19-es válogatott kapitánya alapemberként vette számításban 2004-es korosztályos Európa-bajnokság májusi selejtezőin: a három mérkőzésből kettőt végigjátszott (a Litvánia elleni 0-0-t és a többek között Kemenes Szabolccsal, Dancs Rolanddal, Mohl Dáviddal, Vadócz Krisztiánnal és Feczesin Róberttel felállt Magyarország elleni 3-0-t). Ufarte csak a Hollandia elleni 1-0 alkalmával cserélte le őt egyórányi játék után - a győztes gólt a helyére érkezett Willy García szerezte.

A hazai rendezésű kontinensviadal júliusi döntőjében is igazi húzóembere volt a hispánoknak, olyan csapattársai voltak, mint a Real Madrid-nevelésű Rubén de la Red, Roberto Soldado és Alexis, valamint a Valenciát erősítő Albiol, Silva és Gavilán. Az akkor még főleg jobbhátvédként számításba vett Sergio Ramos az első csoportmérkőzésen Németország ellen (3-0) még megbízható játékával tűnt ki, Törökország ellen azonban nehéz helyzetbe hozta csapatát: 2-0-nál az első félidő végén éppen ő vágta fel Ali Öztürköt a tizenhatoson belül, és a csatár értékesítette is a megítélt büntetőt; majd a hajrában a törökök egyenlítettek, és csak a hosszabbítás harmadik percében sikerült a spanyoloknak begyötörni a győztes gólt.

Legközelebb az Ukrajna elleni elődöntőben vált főszereplővé, akkor viszont már pozitív értelemben, a hosszabbítást követő büntetőrúgásoknál ő is berúgta a magáét. Nem lehetett rá panasz az újabb törökök elleni meccsen, a döntőn sem, szélsőhátvédként jól segítette a támadásokat, Spanyolország pedig egy hajrában szerzett góllal 1-0-ra nyert.

Miközben a Sevilla FC-nél a 2004-2005-ös szezon kezdetén már alapemberként vette számításba Caparrós, válogatott pályafutása az U21-es együttesben, Inaki Sáez irányítása alatt folytatódott, ahol együtt játszott klubtársaival, Jesús Navasszal és Antonio Puertával, valamint Andrés Iniestával és a még nála is fiatalabb Cesc Fabregasszal.

Ebben a korosztályban azonban már nem sok időt töltött el, a felnőttek között ugyanis remekül ment neki a játék, sőt, rögtön az első nemzetközi mérkőzésén gólt szerzett a Ramón Sánchez Pizjuán stadionban a portugál CD Nacional elleni UEFA-kupa selejtezőn, a Primera Divisiónban pedig bő egy héttel később, a Real Sociedad ellen talált be.

Őszi teljesítményével felhívta magára Luis Aragonés szövetségi kapitány figyelmét is, aki először a Kína elleni barátságos mérkőzésen vetette be - Sergio Ramos ekkor még nem volt 19 éves! Pár nappal később, épp a születésnapján, tétmérkőzésen, a Szerbia és Montenegró elleni rendkívül fontos selejtezőn már kezdőként lépett pályára, miután a keret másik jobbhátvédje, Míchel Salgado megsérült. A spanyolok Ramosszal a védelemben kapott gól nélkül zárták a találkozót, a fiatal bekk pedig "bennragadt" a válogatott keretében.

2005 nyara ennek megfelelően mozgalmasan telt számára, első teljes élvonalbeli idénye után bejelentkezett érte a Manchester United és az Arsenal FC mellett az FC Barcelona és az a Real Madrid is, amelynek május közepén hatalmas gólt rúgott Sevillában. Egészen az átigazolási időszak utolsó napjáig úgy tűnt, a Sevilla FC által kért óriási összeget (egészen pontosan 27 millió eurót) egyik sztárklub sem adja meg, a madridiak akkori elnöke, Florentino Pérez azonban, mivel a csapatnak mindenáron szüksége volt a hátvédre, végül kipengette a jelzett summát, a tizenéves bekk elé pedig egy nyolc évre szóló szerződésajánlatot tett.

Így fordulhatott elő, hogy augusztus végén a bajnokság első fordulójában Sergio Ramos még egy győztes Sevilla FC-ben szerepelt hazai pályán a Racing Santander ellen (1-0), a második körben viszont már a Santiago Bernabéuban feszített a Real védelmének közepén, Fernando Hierro legendás négyes számú mezében...

Első fővárosi idénye azonban, bár egyénileg kétségtelenül sikeres volt, a csapat számára nem alakult fényesen. A Primera Divisiónban a madridiak, komoly hátránnyal az FC Barcelona mögött, második helyen végeztek - Sergio Ramos négyszer talált be, és mindössze négy találkozóról hiányzott.

A Bajnokok Ligájában ugyanúgy vesztes mérkőzésen mutatkozott be, mint a bajnokságban, a csúfos Olympique Lyon elleni 0-3 alkalmával; miután összeakaszkodott Jannisz Okkasszal az Olimpiakosz elleni hazai meccs hajrájában, első piros lapját is begyűjtötte - Görögországban pedig hiába szerzett vezetést csapatának Roberto Carlos beadását befejelve, a királyi gárda végül 2-1-es vereséget szenvedett. Az BL-agonizálásnak a későbbi döntős Arsenal FC vetett véget a legjobb 16 között.

Ugyanez mondható el válogatottbeli szerepléséről is: kétségkívül hatalmas teljesítmény, hogy a sokkal tapasztaltabb vetélytársakat kiszorítva bérelt helyet vívott ki magának a hátvédsorban (sőt, már két gólt is szerzett, bár ezeket Serravallében a San Marino elleni 6-0 alkalmával csak néhány ezren látták a helyszínen), de trófeákra nem igazán számíthat.

Megmutatta ezt Spanyolország világbajnoki szereplése is.a hispán védelem jobb oldalán jól szerepelt a csoportmérkőzéseken (csak a tét nélküli, Szaúd-Arábia elleni találkozót hagyta ki, több alapemberrel együtt), de a legjobb 16 között Franciaország ellen ő sem tudott segíteni az együttesen: Patrick Vieira fejese, amivel a gallok megszerezték a vezetést, éppen Sergioról pattant a kapuba.

Második, Real Madridnál töltött idénye viszont akár még sikerrel is végződhet. Igaz ugyan, hogy a gárda a BL-ben megint elbukott a 16 között, ezúttal a Bayern München ellenében (Sergio Ramos pedig ismét nem maradt nemzetközi mérkőzésen elért gól nélkül, ő szerezte meg ugyanis a vezetést Romániában a Steaua Bucuresti elleni, 4-1-re megnyert csoportmérkőzésen, természetesen fejesből), a spanyol bajnoki cím azonban két fordulóval a zárás előtt elérhető közelségben van.

Ha pedig meglesz a trófea, neki külön köszönetet kell mondania minden Real-drukkernek: nemcsak azért, mert a védelem igazi oszlopa, a csapat erőssége, hanem góljai miatt is: a nagy rivális FC Barcelona otthonában, az emlékezetes 3-3-ra végződött találkozón 2-2 után ő szerzett vezetést a vendégeknek, egy Guti-beadást befejelve. Most, a szezon hajrájában pedig sorozatban kezdte termelni a gólokat, elsősorban David Beckham beadásainak köszönhetően - győztes találat a Valencia CF ellen, újabb gól az Athletic Bilbaónak, a legutóbbi, 36. fordulóban pedig az RC Deportivónak.

Nem vállalunk nagy kockázatot, ha kijelentjük, Sergio Ramos már most legalább olyan jó, mint az általa egyébként igen nagyra tartott Fernando Hierro: kiváló a technikája, sokszor mentette már meg csapatát kritikus helyzetekben, akár a gólvonalról mentve; jól csúszik be, remek ütemérzékkel tudja lelopni a támadók lábáról a labdát (a csatárok "alázása" kedvenc elfoglaltságai közé tartozik).

Ezen kívül kiválóan fejel, érkezik és emelkedik az ellenfél kapuja elé beívelt labdákra szabadrúgásoknál, szögleteknél. A még mindig csak 21 éves védő minden bizonnyal meghatározó figurája lesz a következő évtized spanyol labdarúgásának.

Ez azonban még nem biztos, hogy elég lenne a világsztárrá váláshoz - a Real Madridnál azonban az "eladhatósága" miatt is nagyra értékelik. Andalúziai származásának megfelelően nyitott, könnyed természetű, és hála a klub PR- és marketingrészlegének, szinte mindent tudhatunk róla: legszívesebben flamencót hallgat, van egy Odi nevű kiskutyája, imádja a családját (amikor csak teheti, felszáll az AVE nevű, Madrid és Sevilla között száguldozó szupermodern gyorsvasútra, amellyel két és fél óra alatt megteszi a körülbelül 400 kilométeres távolságot).

Fizimiskája is alkalmassá tesz a sztárszerepre: megkérdezett hölgyismerőseink egyöntetű véleménye szerint jóképű, a futballpályán hajpántot visel, testét számos tetoválás díszíti, és nem is szégyenlős típus. Már kétszer vetkőzött a kamerák előtt, első alkalommal a Sevilla FC játékosaként, a cunami-károsultak megsegítésére, majd idén tavasszal, több társával együtt újra - a hírek szerint nemcsak a hölgyek, de a spanyol melegek nagy örömére is.
Kell-e ennél több egy hosszú, sikerekben gazdag pályafutáshoz?